A veleszületett halláscsökkenés az újszülöttek körében ritka, mégis jelentős problémát jelent, mert gyakran semmilyen külső jel nem utal rá. Egy csendesebb baba, aki nem riad fel zajokra, még nem feltétlenül mutat egyértelmű tüneteket, ezért a diagnózis kizárólag objektív vizsgálatokkal bizonyítható. A nemzetközi és hazai kutatások egységesen azt mutatják: ha a hallásjavító eszközök alkalmazása már az első félévben megkezdődik, az a beszédértést, a tanulási képességeket és a társas beilleszkedést is érezhetően javítja[1]^,[2],[3].

Kötelező, egységes rendszer – Jogszabályi háttér Magyarországon

Magyarország 2015 óta kötelező jelleggel végzi az újszülöttek objektív hallásszűrését. [4]A protokoll védőnői, gyermekorvosi, fül-orr-gégészeti és audiológiai szakellátást fog össze, így a csecsemők 0–18 éves korig olyan rendszerben kapnak utánkövetést, amely biztosítja a korai felismerést és a mielőbbi beavatkozást.

Rizikófaktorok – amikor fokozott figyelemre van szükség

A halláscsökkenés nem csak a veszélyeztetett csoportokban fordulhat elő, mégis vannak olyan állapotok, amelyek indokolják a gyakoribb kontrollt. A koraszülöttség, bizonyos genetikai szindrómák, méhen belüli fertőzések, családi előzmények vagy a tartós újszülött intenzív ellátás mind olyan tényezők, amelyek esetén kiemelt figyelmet kap a baba hallása.[5]

Mit vizsgálnak? – A modern hallásszűrés módszerei

A szűrés több lépcsőben zajlik, egymást kiegészítő eszközökkel. A kórházban elsőként általában az otoakusztikus emisszió mérésére kerül sor, amely egy apró szonda segítségével vizsgálja a belső fül válaszreakcióit. Amennyiben a vizsgálat nem ad egyértelmű eredményt, következik az agytörzsi válaszokat elemző AABR-szűrés, majd szükség esetén a frekvenciaspecifikus ASSR-vizsgálat, amely már részletes diagnózist ad a hallásküszöbökről.

Mikor történik a vizsgálat, és hogyan zajlik az utánkövetés?

Az első, kötelező szűrés minden újszülöttnél a 0–4. életnap között történik,[6] még a kórházi tartózkodás alatt. Az újszülöttek hallásvizsgálata úgynevezett szűrő BERA (Brainstem Electric Response Audiometry) műszeres vizsgálattal történik, amellyel az agykéregben hanghatásra keletkező hullámokat lehet mérni. [7]Ha az eredmény nem megfelelő, a védőnő a hazabocsátás után újabb vizsgálatra irányítja a családot. A rizikócsoportba tartozó gyermekeket hároméves korukig félévente ellenőrzik, hogy az esetleges romlást időben felismerjék.

Mit figyelhetnek meg a szülők otthon?

A szülői érzék sokszor kulcsfontosságú. Ha a baba nem reagál a hangokra, nem fordul a hang irányába, vagy a beszédfejlődés késik, érdemes fül-orr-gégészeti kivizsgálást kérni, akkor is, ha a korai szűrés eredménye negatív volt.[8] A hallás változhat, ezért a szülői jelzések minden esetben fontosak.

Mi történik pozitív szűrés esetén?

Ha a szűrés halláseltérést jelez, a gyermek további vizsgálatokra kerül: ismételt OAE, AABR, majd audiológiai diagnosztika következik, amelynek eredménye határozza meg a további kezelést. A hallókészülék, illetve cochleáris implantátum alkalmazása mellett szurdopedagógiai fejlesztés is indul – minél előbb, annál jobb eredménnyel.

Magyarországi tapasztalatok – egyre több eltérést azonosít a rendszer

A 2015 óta működő protokoll hatékonyan szűri ki a hallásproblémákat. Egy 2018-as felmérés például azt mutatta, hogy a vizsgált újszülöttek közül több mint minden ötödik esetben találtak valamilyen halláseltérést.[9] A korai felismerés így nem csupán lehetőség, hanem olyan eszköz, amely jelentősen csökkenti a későbbi fejlődési hátrányokat.

A hallás korai ellenőrzése olyan befektetés, amely egy gyermek teljes életútjára hatással lehet. A kötelező szűrések, az egységes protokoll és a rendszeres utánkövetés biztosítják, hogy a halláscsökkenés ne maradjon rejtve, és a gyerekek időben megkapják a számukra szükséges segítséget – így nyitva kaput a zavartalan beszédfejlődéshez, tanuláshoz és társas kapcsolatokhoz.

A beteggel, laikus fogyasztóval történt egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést!

[1] https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4659415/?utm_source

[2] https://www.mdpi.com/2039-4349/15/5/121?utm_source

[3] https://www.nature.com/articles/s41598-023-45151-x?utm_source

[4] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35767058/

[5] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK560930/

[6] https://mindenamihallas.hu/blog/20-/hallasszures-a-szuletestol-a-kisgyermekkorig.html

[7] https://www.gyerekmosoly.hu/blog/ujszulottkori-hallasszures-mit-allapit-meg-miert-fontos-

[8] https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/b/beszedfejlodes.html

[9] https://real.mtak.hu/107397/?utm_source